Emelt informatika érettségi tételek - 7. fejezet

Kimeneti perifériák

Megjelenítő eszközök, nyomtatók

Megjelenítő eszközök

A megjelenítő eszközökön a videokártya utasításai jelennek meg vizuális formában.

A legegyszerűbb megjelenítő egység a szegmenses kijelző, ami a szegmensek számától függően számokat, karaktereket vagy bonyolultabb írásjeleket tud megjeleníteni.

A grafikus monitorok nem szegmensekből, hanem pixelekből épülnek fel. Egy pixel három részből áll: Egy vörös, egy zöld és egy kék színű világító részből. Szemünk nem érzékeli a pixel ezen három színét külön-külön, hanem egy színnek látja a kibocsátott fényt. Additív színkeveréssel látjuk a három alapszínt egynek azaz, ha mindegyik szín maximális fényerővel világít, akkor fehér fényt látunk, ha semelyik szín sem világít, akkor fekete színt.

A monitoron a pixelek háromszög alakban vagy egymás mellett állnak. Előbbi monitort delta monitornak hívjuk (utalva a háromszög alakra, ami a görög delta jel), utóbbit in-line monitornak.

Egy grafikus monitor tulajdonságai lehetnek:

  • Képátló: A monitor bal felső sarkától a jobb alsóig terjedő távolság.
  • Képarány: a kijelző oldalhosszúságainak aránya.
  • Kontrasztarány: Megadja, hogy mekkora lehet a maximális fényerőeltérés a képernyő legsötétebb pontja és a legvilágosabb pontja között.
  • Válaszidő: Megadja, hogy egy képpont fényereje hány milliszekundum alatt változik meg.
  • Fényerő: A fény mennyiségének mértékegysége a lumen, melyet a fény fotonok számával is kifejezhetjük, 1 lumen = 3,8 • 10\^15 foton/sec. A fényerőadat megadja, hogy hány lumenes a megjelenítő egység.
  • Felbontás
  • Megjeleníthető színek száma
  • Látószög / betekintési szög: A monitor képegyenesétől hány fokkal lehet kitérni úgy, hogy a színek még változatlanok maradjanak.
  • Csatlakozás: analóg VGA (más néven D-Sub), digitális DVI, nagy felbontású digitális HDMI

CRT monitor

A CRT (Cathode Ray Tube) katódsugárcsöves monitor hátuljában egy elektronágyú található, ami elektronokat lő ki a monitor megjelentő felületére. Az elektronsugarat elektromágnes irányítja, és ez pásztáztatja végig a foszforral bevont megjelenítő felületet, ahol a pixelek vannak, amik az elektronbecsapódás hatására felvillannak.

LCD monitor

Az LCD (Liquid Crystal Display) monitorok a pixelek fényerejét a polarizáció fizikai jelenség segítségével változtatják.

Fény polarizáció: A fény sok különböző rezgéssíkú hullámból áll. A fény polarizáció azt jelenti, hogy a sokfajta rezgéssíkú fényt megszűrjük, és csak egy fajta polaritású (rezgéssíkú) fényt engedünk tovább. A fény polarizálására a polárszűrő alkalmas, amit leegyszerűsítve egy rácsként lehet elképzelni, ami csak egy rezgéssíkot enged át.

Az LCD monitorban egy polárszűrő található, és mögötte folyadékkristály. A folyadékkristályok megfelelő irányba állításával is lehet polarizálni a fényt, ami azután az elülső polárszűrőhöz jut. Itt dől el, hogy mehet-e tovább a fény, vagy nem - azaz, hogy világít-e az adott pixel vagy sem.

Az ábra egy nem világító pixel-t ábrázol.

Az LCD monitor hátuljában egy fényforrás található, ami bevilágítja az egész megjelenítő felületet nélküle a folyadékkristályok által beállított RGB színek jelen lennének, de az egész monitor sötét lenne fényforrás hiányában.

TFT monitor

TFT (Thin Film Transistor) vékonyfilm tranzisztor monitorok ugyanúgy működnek, mint az LCD monitorok, viszont nem egy nagy egységes fényforrás található a monitorban, hanem minden pixelnek külön állítható a fényereje (mindegyik pixelhez tartozik egy tranzisztor, ami ki/be kapcsolja a pixel világítását.).

PDP monitor

A PDP monitorban (Plasma Display Panel -- plazma monitorban) neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására.

Nyomtatók

Funkciójuk, hogy a számítógép által előállított adatokat fizikai nyomtatott formában is elérhetővé tegyék. A számítástechnika kezdeti időszakában ez volt az elsődleges kimeneti egység. Az egyik fontos tulajdonsága, hogy hány lapot tud kinyomtatni az eszköz 1 perc alatt.

További jellemzői lehetnek:

  • DPI -- dot per inch: hány pontot tud nyomtatni 1inch x 1inch-es területre a nyomtató
  • PPI -- pixels per inch: hány pixel kerül 1inch x 1inch-es területre a lapon

Na várjunk, akkor mi a különbség a DPI és PPI között? A PPI azt írja le, hogy 1 inch-es területre hány pixel fog kerülni. A DPI pedig azt, hogy 1 inch-es területre hány festékpont. Az is előfordulhat, hogy egy pixelt több festékpontból állít össze a nyomtató. A PPI tehát a nyomtatni kívánt anyag felbontása ami egy fontosabb mérőszám, mert ez írja le kész anyag minőségét - a DPI pedig a nyomtató jellemzője, hogy hány különböző festékpöttyöt tud nyomtatni egy adott területre.

A nyomtatók szubtraktív színkeveréssel dolgoznak, azaz a látható fényből a festékek lapra történő nyomtatásával látható hullámhosszokat vonnak ki (substract = kivon) ezáltal egy másik szín jön létre.

RGB helyett CMYK alapszínekkel dolgoznak, ahol a C = Cyan (ciánkék), M = Magenta, Y = Yellow (sárga), K = Key (fekete szín). Azért van szükség fekete színre is, mert ha a CMY alapszíneket összekeverjük, akkor nem feketét kapunk, hanem szürkét. Kell a fekete szín is, ha feketén akarunk nyomtatni, ezért ez kulcsfontosságú és a key nevet kapta.

  • Mátrixnyomtató: A karaktereket kis pontokból rakja össze. A pontok n*m-es mátrixba rendezett tűk segítségével jönnek létre. Ezeket a tűket nagy teljesítményű elektromágnesek lökik neki a papír előtt feszülő festékszalagnak. A festékszalag azokon a tűhegynyi pontokon érintkezik a papírral és összekeni azt festékkel.

  • Gömbfejes és margarétatárcsás: Írógéphez hasonló. Csak karakterek nyomtatására alkalmas, valamennyi kinyomtatható karakter egy betűláncon, vagy egy betűhengeren helyezkedik el.

  • Sornyomtató: A legkisebb nyomtatható egység a sor. Sok betűhengerből kirakható mindig egy sor, ami a papírra nyomódik. a sor minden karakterét egy-egy kalapács egyidőben üti a papírra a festékszalagon keresztül.

  • Tintasugaras nyomtató: a festéket a fúvókák lövik a papírra.

    • A piezoelektromosság jelenségen alapuló: A nyomtatófejben található kristály mérete elektromosság hatására hirtelen megváltozik és ez löki ki a tintacseppet.
    • A hőtáguláson alapuló (thermal jet technika): A tintavezető cső végének melegítésével a tinta térfogata hirtelen megnő és a csepp kirepül a papírra.
  • Lézernyomtató: A lézernyomtatóban speciális, fényérzékeny anyaggal (általában szelénnel) bevont és elektromosan feltöltött henger található Elektromosan töltött henger adott pontjának töltése lézerfény hatására ellentétesen lesz töltött. Csak ez a felület fog bevonódni sztatikusan töltött festékkel. A papírra a festék a hengerről kerül: ráég, amikor áthalad a 200°C-os hengerpár között. (hőtűrő festékport igényel: színváltozás nélkül). A négy színnel való átfestéshez a lézersugárnak négyszer kell végig futnia a szelénhengeren.

  • Hőnyomtató: Hőpapírra nyomja az írófejeket. Mindegyik fej egy kis ellenállás. Ha elektromos áram folyik rajtuk keresztül, akkor felforrósodnak, nyomot hagynak a papíron. Faxgépekben alkalmazzák. Szükséges hozzá hőérzékeny papír. Sajnos a papír egyszerű napfény hatására is egy idő után elsárgul.

  • Plotter (rajzgép) Műszaki tervezésben használják, műszaki rajzokat készít. Különböző színű tollak felhasználásával ténylegesen rajzolja az ábrát, (szöveg nyomtatására nem alkalmas).

Kvízkérdések betöltése...

A hozzászóláshoz jelentkezz be

Hozzászólások beltöltése...

Közösség

Bankkártyás fizetés: OTP Simple Pay Bankkártyás fizetési szolgáltató

Díjak

AZ ÉV HONLAPJAMINŐSÉGIDÍJ

Az oldalon közölt anyagok szerzői jogvédelem alatt állnak. Copyright © 1991-2024 Horváth Loránd, MegaByte.hu