menu
shopping_cart
0
KOSÁR

9. lecke

Internetes szolgáltatások

lightbulb_outlineWWW, HTTP, HTML, DNS, protokollok, keresők és egyéb szolgáltatások.

WWW = HTTP + HTML + URL

A World Wide Web, rövidítve WWW, vagy egyszerűen csak Web az interneten egymással hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere.. Ebben az információs rendszerben minden dokumentumot vagy más objektumot egy ún. hiperlink, röviden link, hivatalos nevén URL (Universal Resource Locator) köt össsze. Egy URL általános felépítése:

protokoll://aldomain.domain.tld:portszám/mappa/dokumentum.kiterjesztés?paraméter1&paraméter2

Nézzük sorban milyen részekből áll:

  • a protokoll megadja az erőforrás protokollját, hogy milyen szabályrendszer szerint kell hozzá kapcsolódni. Protokoll lehet például http, https, ftp, rstp, magnet ...

    • A böngészőben megjelenített weboldalaknál a http:// protokollt használjuk, ezt mindenki ismeri.
    • Titkosított HTTP kapcsolatot fenntartó weboldalaknál a https:// -t használjuk, ahol az s betű a secure angol szó rövidítése
    • Állományok küldésére és távoli menedzselésére az ftp:// protokollt használjuk. (lásd később)
    • Interneten küldött adatfolyamoknál (stream, lásd később) rstp://
    • P2P fájlmegosztásnál újabban a magnet:// jött divatba a torrent helyett.
  • A :// egy határolójel, ami a protokollt választja el a webcímtől.

  • A domain más néven a webcím az erőforrásnak a neve. Egy domainhez tartozhat egy vagy több aldomain.

    • Domain például a google.com a facebook.com a hlorand.hu ...
    • Aldomain például a maps.google.com, a images.google.com ...
  • A TLD a domain végződése.

    • Például: .hu .com .org .edu ...
  • Kettősponttal elválasztva megadhatunk egy portszámot.

    • A webböngészők alapesetben a 80-as porton csatlakoznak az erőforráshoz, így azt nem kell kiírnunk, de ha kiírjuk akkor sem lesz semmi gond. Például: http://hlorand.hu:80/
    • Mindegyik protokollnak van egy alapértelmezett portszáma. Az FTP protokoll a 22-es portot hasznája: ftp://hlorand.hu:22/
  • Mindezek után az erőforrás teljes elérési útját kell megadni, a mappákat / per jellel elválasztva, végül a fájlnevet és a kiterjesztést.

  • Ha nem egyszerű fájlra, hanem mondjuk egy dinamikusan generált php oldalra linkelünk, az fogadhat paramétereket. Az első paramétert ? kérdőjel után kell átadni, a többi paramétert & and jel után.

A weben a dokumentumok egymásra linkelnek. Ha az egeret a link fölé visszük akkor alul az állapotsávon olvasható az URL cím. A szövegben az URL-t szavakhoz rendelhetjük. Az kattintható szavak amik egy URL-re mutatnak kéken jelennek meg a böngészőben. A meglátogatott linkeket a bönégsző más színnel színezi.

A weben fellelhető weboldalakat HTML nyelven írják. A HTML a Hypertext Markup Language rövidítése, ami utal arra, hogy ez egy jelölő nyelv. A jelölőnyelv segítségével szöveget és egyéb médiaelemeket látunk el jelölésekkel és ezeket az adatokat valamilyen struktúrába rendezzük. Míg a hétköznapi programozási nyelvek forráskódjait lefordítják -- addig a jelölő nyelveket értelmezik.

<!doctype html>
<html>
<head>
    <title>Pistike weboldala</title>
</head>
<body>
    <h1>Első weboldalam</h1>

    <p>Sziasztok, ez az első weboldalam.</p>

    <p>Csekkoljátok a <a href="http://hlorand.hu">
    haverom</a> weboldalát.</p>

</body>
</html>

A HTML dolumentum ún. HTML tag-ekből áll, ami a dokumentum szerkezetét és formázását adja. Egy HTML tag-nek van nyitó és záró része. Nyitó tag például a <html> vagy a <head> záró tag a </html> vagy a </head>.

A tag-ek "körülölelnek" szövegeket, képeket és egyéb objektumokat így megadva azok formázását. Például a <title> és a </title> körülöleli a weboldal címét, ezért ez a böngésző ablakfejlécébe kerül. A <h1> és a </h1> megadja a weboldal első bekezdésének címét, és ez a szöveg nagyobb betűmérettel jelenik meg.

A HTML dolumentumban linkeket is elhelyezhetünk, más dokumentumra átirányítva a látogatót. A linkek kötik össze a weboldalakat. Linket az <a> tag-gel hozhetunk létre, attribútumként megadva az URL-t a href-fel ahogy a forráskódban látható.

A HTML oldalak a HTTP (HyperText Transfer Protocol) protokoll segítségével utaznak az interneten. A böngészőnk HTTP parancsokat küld a távoli szervernek aki kiszolgálja a weboldalt.

Amikor beírjuk a címsorba pédlául a http://hlorand.hu webcímet, akkor a böngésző a következő HTTP parancssorozatot küldi el a hlorand.hu domain-hez tartozó webszervernek:

GET /index.php HTTP/1.1
host: www.hlorand.hu

A szerver válaszként elküldi, hogy megtalálta-e a weboldalt vagy sem, majd az oldal teljes forráskódját:

HTTP/1.1 200 OK
Date: Tue, 14 Apr 2015 20:15:17 GMT
Server: Apache
X-Powered-By: PHP/5.4.39
Content-Type: text/html

És mellékeli ehhez az oldal forráskódját.

Több fajta HTTP parancs van: GET, POST, PUT, DELETE, CONNECT ...

Az ezekre adott választ jeleníti meg a böngésző.

Az URL, a HTTP és a HTML szabványok kidolgozója és karbantartója a World Wide Web Consortium (W3C) aminek weboldalán sok hasznos oktatóoldalt találunk webfejlesztéssel kapcsolatban: http://www.w3schools.com/

DNS -- Domain Name System

Az Internet hőskorában merült fel az igény arra, hogy az egyes számítógépeket ne csak az IP címük alapján lehessen azonosítani, hanem felhasználóbarátabb módon, alfanumerikus karakterekkel is.

A Domain Név Rendszer elvégzi az IP cím → webcím hozzárendelést Ezt nevezik névfeloldásnak. Így az embereknek elég csak a webcímet megjegyezni a számokból álló ronda IP cím helyett.

Egy domain felépítése:

aldomain.domain.TLD.

Például: kilobyte.hlorand.hu.

Nézzük hierarchia szerint sorban a részeit:

  • Minden webcím . Ponttal zárul. Ezt nem szoktuk kiírni. Ez az ún root domain.

  • Ezután következik egy legfelső szintű tartomány, hivatalos nevén TLD -- Top Level Domain. Típusai:

    • országoknak kiosztott kétbetűs végződések: .hu .fr .jp ...
    • általános / szervezeti végződések

      • .gov -- kormányzati szerveknek
      • .org -- szervezeteknek
      • .edu -- oktatási inteézményeknek
      • .info -- információs weboldalak
      • ...
  • Ezután következik maga a webcím, a domain törzse, ami az emberek számára a leginformatívabb.

  • Végül opcionálisan a domain elé ponttal elválasztva aldomain-eket hozhatunk létre. Akár többet is egymás után.

(A domain név az URL egy részleteként is megjelenhet, gondoljunk vissza az URL felépítésére.)

Nézzünk néhány pélát az ábra alapján. Jó domain nevek (webcímek) a következők:

  • vad.kisnyuszi.hu.
  • www.vad.kisnyuszi.hu.
  • gyors.kisnyuszi.hu.
  • bme.hu.

(a pontokat nem kötelező a címek végére kiírni)

A domain név hierarchikusan van felépítve. Nem csak megjelenésében, hanem maga domain név rendszer ami számítógépek hálózata és elvégzi a névfeloldást az is hierarchikus felépítésű.

A domain névfeloldás lépései:

A domain névszerverek egy fa-struktúrában vannak. Lefelül van a root. A névfeloldás rekurzív folyamat. Először egy root DNS szervert kérdezünk meg, utána az alatta lévőket, végül eljutunk ahhoz a szerverhez aki tudja a megadott webcímhez tartozó IP címet.

  1. Ha beírunk egy webcímet a böngészőnkbe (pl: vad.kisnyuszi.hu), akkor a program először megnézi a böngészőbe épített DNS gyorsítótárat, hátha már régebben "átfordította" a program a webcímet IP címmé, és elmentette, így nem kell végigjárni a névfeloldás lépéseit.
  2. Ha nincs a DNS gyorsítótárban, akkor sincs gond, mivel a világon elszórva található 13 db root névszerver. Minden operációs rendszerben megvan a 13 root DNS szerver címe. Ezek a root szerverek nem tartalmazzák a világ összes ártfordítási rekordját, de tudják hol kell tovább keresni. A vad.kisnyuszi.hu névfeloldási kérelme először az egyik root DNS szerverhez továbbítódik. Ezen számítógépeket az ABC első betűiről nevezték el.

  1. A root DNS szerver egyikén sincs meg a rekod, de ő tudja, hogy a .hu országkódhoz tartozó DNS szerver/ek mely címen találhatók. Átirányít oda.
  2. A .hu sem tudja, pontosan a névfeloldást elvégezni, de tudja, hogy hol van a kisnyuszi.hu névszervere. Átirányít oda.
  3. Elértük a kisnyuszi.hu névszerverét, ő már pontosan meg tudja mondani mi a kisnyuszi.hu és a hozzá tartozó vad.kisnyuszi.hu adomain IP címe. A névfeloldás véget ért. Megvan a webcímhez tartozó IP cím, a böngésző be tudja tölteni a weboldalt.

Internetes keresés

A keresőknek két típusa van:

  • tematikus keresők
  • kulcsszavas keresők

A tematikus keresőknél témakörökből választhatunk. A témaköröket egyre jobban szűkíthetjük. Ez lényegében egy nagy rendezett linkgyűjtemény. Tematikus kereső például a www.lap.hu Az ilyen típusú keresők nem annyira rugalmasak és a kulcsszavas keresők megjelenése előtt voltak népszerűek, mára kimentek a divatból. Többnyire ember építi az adatbázist -- így nem is tartalmaznak olyan sok linket -- cserébe a megjelölt oldal tényleg foglalkozik a témakörrel amire kerestünk.

A kulcsszavas keresés egy kulcsszó alapján történik valamilyen keresőoldal segítségével. A keresés alapja 1 vagy több szó, /szótöredék amely leginkább jellemző a keresett információra -- de semmiképpen sem teljes mondat.

Keresőoldalak:

  • google.com
  • bing.com
  • yahoo.com
  • duckduckgo.com (anonim keresést tesz lehetővé)

A keresőoldalak egy adatbázist építenek az internetes tartalmak alapján. Ezt a folyamatot a weboldalak indexelésének nevezik. Az indexelést szoftverek végzik, amiket a feladatuk miatt keresőrobotoknak neveznek. Ők pásztázzák a weboldalakat és kivonatot készítenek a weboldal tartalmából: A szöveges és képi tartalmat a kereső adatbázisába mentik és kulcsszavakat és rövid leírásokat keresnek a weboldal forráskódjában amit a weboldal készítője adhat meg.

A weboldal forráskódjában (ha a készítő beleírta) a HTML kódok speciális változatai is megtalálhatók: a metaadatok. Ezek rövid kivonatolt információt tartalmaznak a weboldalról illetve utasításokat is adhatnak a keresőrobotok számára.

A képen látható weboldal metaadatai között megtalálható a weboldal rövid leírása, a legjellemzőbb kulcsszavak, a weboldal készítőjének neve, az oldal nyelve és a robotnak két utasítás: index, follow. Ezeket az adatokat felhasználja a kereső. Ha tudja, hogy az oldal nyelve magyar (HU) akkor nagyobb valószínűséggel jeleníti meg az oldal linkjét a Magyarországról indított keresések alkalmával. Ha a kereső tudja, hogy a legfontosabb kulcsszavak közé tartozik a programozó és a kockafej kifejezés, akkor ezekre keresve fel fog bukkanni valahol a találatok között az oldal linkje.

A keresőrobotnak adhatunk utasításokat is:

  • index: "Kérlek indexeld az oldalam"
  • follow: "Kérlek kövesd az oldalamon taláható linkeket és őket is indexeld"
  • noindex: "Ne indexelj"
  • nofollow: "Ne kövesd a linkeket"

A mai keresőrobotok már nem csak a kulcsszavakat, hanem a weboldal szövegének teljes tartalmát megőrzik az adatbázisukban, így még pontosabb találatokat tudnak biztosítani az embereknek, mert nem csak a metaadatok alapján történik a keresés, hanem a teljes webtartalomban. A tárolt változatot a Google keresőben például a következőképp lehet előhívni: kattintsunk a találat linkje melletti lefele mutató nyílra és válasszuk a tárolt változatot.

Ekkor megjelenik a weboldal elmentett változata, a fejlécben jelezve, hogy ez nem az aktuális. Ez a lehetőség jól használható akkor, ha a weboldal technikai okok miatt nem elérhető, mi mégis meg szereténk látogatni.

Több weboldal is foglalkozhat ugyanazzal a témakörrel. Mi dönti el, hogy melyik találat szerepeljen előrébb a találati listában és melyik hátrébb?

  • Egyrészt a pénz. Lehet fizetni a keresőknek (Pl Google Adwords) és ők a szponzorált linkeket helyezik az első helyekre.
  • Másrészt a weboldalra mutató linkek száma.

A PageRank a Google kereső által kifejlesztett mérőszám, amely a weboldalra mutató linkek darabszáma és a rá linkelő oldalak PageRank értékei alapján rendel a weboldalhoz egy 0 és 10 közötti mérőszámot. Amely oldalaknak magas a PageRank értéke a találati lista elején kapnak helyet, amely weboldalaknak alacsonyabb azok csak hátrébb.

Pár PageRank érték. (http://checkpagerank.net)

  • youtube.com 10/9
  • hirado.hu 10/6
  • hlorand.hu 10/2
  • asdasdasdasd.hu 10/0

Tegyük fel, hogy mind a 4 weboldalon megtalálható ugyanaz a tartalom. Erre rákeresve a YouTube lesz az első találat, mivel a legnagyobb PageRank-kel ő rendelkezik -- utána szép sorban csökkenő sorrendben a többi weboldal kap helyet.

Egy internetes kereső nem csak kulcsszavakra tud keresni, hanem megadhatunk többféle keresési opciót. Például a Google legfontosabb opciói:

Ha idézőjelek közé rakunk egy kifejezést, akkor pontosan erre a kifejezésre, és ilyen sorrendben keresünk rá.

Ha azt szeretnénk, hogy valamilyen kulcsszó szerepeljen vagy ne szerepeljen a találati listán ahhoz használjuk a + (plusz) és -- (mínusz) karaktereket. Pl: numlock -holmes kilistázza azokat a weboldalakat amiben szerepel a numlock szó, de a holmes nem

Ha csak egy adott oldalon akarunk keresni használjuk a site: opciót

Ha csak bizonyos fájlformátumokat akarunk látni a találai listán használjuk a filetype: opciót

Hasonló weboldalak keresése a related: opcióval érhető el

Ha csak a weboldal webcímében akarunk keresni akkor inurl: ha csak az oldal címében akarunk keresni akkor intitle:

További speciális keresőfajták:

  • metakereső: A metakeresők szétküldik a kérdést különböző keresőknek, és a bejött adatokat rendezik, a találatokat közös listán jelenítik meg.
  • speciális keresőoldalak: videos.google.com (csak videó keresés), images.google.com (csak kép keresés)

További fontos szolgáltatások

IRC

Internet Relay Chat. A 90-es években elterjedt csevegőszolgáltatás. Kliens szerver alapú kapcsolat. A szerverhez kapcsolódhattak a kliensek (az emberek) ott csatornákba tömörülhettek és beszélgethettek egymással a csatorna témájában. Ez akkoriban rendhagyó volt -- manapság nem nagy durranás, mert nagyon sok más tecnhológiára alapuló csevegőszolgáltatás van az interneten (pl a Java alapú chat.hu, ajax alapú Facebook chat ...)

VoIP

Voice Over IP. Az analóg telefónia helyett kidolgozott hangátviteli technika ami nem analóg hanghullámokat továbbít, hanem digitális hangot IP csomagokban. A hangot egy hangkodek tömöríti, így nagyon kis sávszélesség elég a megvalósításához. Olcsó. A VoIp szolgáltatás mellé a digitális hálózat miatt sok extra szolgáltatás vásárolható. Az egyetlen hátránya, hogy speciális telefon kell hozzá és a túlterhelt hálózat miatt nagy lehet a késleltetése a hangnak.

Stream

Az adatfolyam szolgáltatás olyan átviteli technika, amikor a kliens megkezdi az adatfolyam lejátszását, mielőtt az teljes terjedelmében megérkezne a számítógépére. Élő eseményeket szoktak így közvetíteni (videostream) vagy internetes podcastokat, webrádiókat sugároznak (audio stream). A folyamatos lejátszás érdekében a kliens gépén egy pufferben gyűlik az adat. Az adat beérkezése a pufferbe lehet ingadozó is (egyszer lassú, egyszer gyors) de a lejátszás az folyamatos sebességgel történik. Így biztosítható a felhasználói élmény. Ha kiürül a puffer, akkor leáll a lejátszás és várni kell egy kicsit, hogy újra megteljen. A YouTube is alkalmazza a pufferelési technikát.

P2P -- Peer to Peer

A peer-to-peer kapcsolat lényege, hogy nincsen központi szerver, hanem a felhasználók egymás közt cserélik ki közvetlen kapcsolattal az adatokat. A P2P szakít a szerver kliens típusú hálózati felépítéssel.

P2P technológia: Torrent (félig), Magnet (teljesen)

A torrent csak félig P2P, mert először a kliensek letöltik a torrentfájlt egy központi szerverről (tracker), aminek segítségével egymásra találnak -- ezután kezdik meg az egymás közti adatcserét (leech). Ez egy nagyon hatékony és gyors technológia, mert a fájlok nem egészben, hanem kis darabokban utaznak, mindenki egymásnak adogatja a darabokat, azt ami a másiknak hiányzik. A végén a letöltőszoftver összerakja egy egésszé a fájlt. Az adatok cseréje a teljes letöltés után is folytatódik, hogy a többi félkész felhasználó is megkapjon minden darabot (seed).

E-mail

→ lásd E-mail tétel